Ultrafutó Bizottság

Maráz Zsuzsanna megdöntötte Galina Eremina W55 48H rekord eredményét – Gondolatok Galina Eremina emlékére

Maráz Zsuzsanna 2026. 03.29-én megdöntött egy 17 éves kiemelkedő szintű korosztályos ultrafutó világcsúcsot.

Galina Eremina 2009-ben 56 évesen 357,987 km-t teljesített 48óra alatt a franciaországi Surgéres-ben, a világ egyik legjelentősebb 48 órás ultraversenyén, ahová csakis meghívással lehetett eljutni. Ezt a rekordot sikerült most 7 km-rel túlszárnyalnia Maráz Zsuzsinak, az Esztergomi Futóművek ASE ultrafutójának. Szívből gratulálunk a kiemelkedő, világraszóló eredményhez!!!

A rekorddöntés apropóján egy kis emléket szeretnék állítani Galinának, az ultrafutás, azon belül is leginkább a 24órás és a 48órás műfaj talán egyik kiemelkedőbb korábbi alakjának, egy igazi örök példaképnek.

Galina Eremina (1953-2016) ahhoz a női orosz ultrafutó nagygenerációhoz tartozott, akik a ‘90-es évek második felében, de legfőképpen a 2000-es években szinte végig garantáltan dobogós helyeken végeztek a legnagyobb 24órás és 48órás világversenyeken.

Galina a 2000-es évek elején csatlakozott a leginkább Rimma Paltseva, Irina Reutovich és Irina Koval nevével fémjelzett alapcsapathoz. Az ő négyesük – kicsit később kiegészülve Liudmila Kalininával – szinte mindig hozta az egyéni és csapat dobogós helyeket az IAU 24órás VB-ken és EB-ken, nagyon sokszor egyéni és/vagy csapatbajnoki címeket nyerve Oroszországnak. A 48órás versenyszámban, melyben ekkortájt leginkább a Surgeres-i és a Brno-i Fedettpályás Világkupa versenyek voltak a mértékadóak, a Galina Eremina, Irina Reutovich, Irina Koval szupertrió évről évre hozta a dobogós, sokszor bajnoki eredményeket.

Galina Eremina legnagyobb sikerei 24órás futásban:

2003 Uden (NED): 232,050 km VB/EB 2. hely

2004 Brno (CZE): 235,012 km VB 2. hely, EB 1. hely

2005 Wörschach (AUT): 239,874 km VB/EB 2. hely

2006 Taipei (TPE): 223,228 km VB 4. hely

2008 Drummondville (CAN): 230,288 km VB 3. hely

Galina Eremina legnagyobb 48órás sikerei:

Surgeres (FRA):

2006: 2.hely 363,717 km

2007: 1.hely 367,336 km

2008: 2. hely 357,686 km

2009. 2. hely 357,987 km

2010. 3. hely 339,771 km

Brno (CZE):

2008: 2. hely 334,525 km

2009: 1. hely 360,750 km

Számomra a legdöbbenetesebb a 2008. és 2009. évi 48órás extraklasszis teljesítménye, a két egymás utáni évben végrehajtott Brno-Surgeres kombó. Miért is? A brno-i versenyt március végén a surgeres-it pedig május elején-közepén rendezték. Azaz Galina kétszer is megcsinálta azt, hogy nagyjából 7-8 hétnyi versenyközti pihenővel dobogóra hozta a két legnagyobb 48órás versenyt. Mivel 2003-ban jómagam is egyszer végigcsináltam ugyanezt, tapasztalatból elmondhatom: nagyon-nagyon nagy tisztelet Galinának ezért a teljesítményért!

És semmiképpen ne feledkezzünk meg Galina sokszoros részvételéről az egykori Bécs-Budapest Szupermaraton versenyen. Sok-sok orosz női és férfi ultrafutó csapattársával együtt a patinás verseny talán egyik legaktívabb és legeredményesebb nemzeti csapatát alkották évről évre. Ő maga 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is a 2. helyen végzett a nők között.

Volt szerencsém együtt versenyen részt venni Galinával a 2003. évi udeni és a 2004. évi brno-i 24-es VB-n, láthattam őt Surgeres-ben 2006-ban versenyezni (amikor is bemutatták a nagy verseny 20. éves évfordulójára forgatott dokumentumfilmet), 2007-ben pedig együtt versenyeztünk ugyanitt, mikoris női bajnok lett. Jómagam leginkább Irina Kovallal és Irina Reutovich-csal és segítőikkel kerültem közelebbi kapcsolatba, inkább a 2000-es évek első feléből. Galinára kifejezetten egy nagyon visszafogott, nagyon-nagyon kitartó és extrán szerény ultrafutóként emlékezem. (Talán Bérces Edit ultrafutó bajnoknőnk, egykori versenyzőtárs majd hozzátesz néhány megemlékező gondolatot a közeljövőben…)

Úgy érzem, hálával tartozom a sorsnak azért, hogy a fenti időszakban találkozhattam az orosz ultrafutás fent felsorolt nagyjaival. És nem csak velük, hanem számtalan további klasszisukkal mindkét nem képviselői közül.

Fontosnak és tanulságosnak tartom elmondani, hogy a ‘90-es évek második felében és a 2000-es évek első felében én nem igazán éreztem problémát, békétlenséget a Szovjetunió ‘91-es felbomlása után létrejött utódállamok ultrafutói között. 2003-ban Udenben például felejthetetlen élményben részesültem: jópáran ezen államok futói közül tudták, hogy maradt még orosz nyelvtudásom (általános iskola, orosz tagozat…). A 24órás VB lefújását követően a nagy rendezvénysátorban együtt ültek egy nagy asztalnál, teljesen felszabadult barátias békességben, és ahogy beléptem a sátorba, integettek, hogy üljek közéjük, és kóstoljam meg nemzeti italocskáikat, beszélgessünk, ünnepeljük együtt a VB-t, stb… Annyi minden eszembe jut minderről az élményről, hogy tényleg sokoldalnyi értekezés születhetne belőle. Most mégis csak annyit mondanék röviden: reménykedem, hogy eljön még az az idő, amikor a sport összetartó erején keresztül ugyanezen országok ultrafutói ismét békességben egy asztalnál ülhetnek… És persze a többi ország sportolóival együtt is…

És bízom benne, hogy talán egy kicsit sikerült emléket állítani Galina Eremina fantasztikus ultrafutó pályafutásának is. Biztos vagyok benne, hogy valamennyi olvasónak kellő inspirációt adhat az ő személyes példája, az 50 feletti fantasztikus eredményeivel, elszántságával, kitartásával.

És természetesen nagy gratuláció Maráz Zsuzsinak, hogy mostani kiemelkedő eredményével odaért Galina Eremina szintjére. Nem is lehet kérdéses: Zsuzsi egész eddigi sportpályafutása minőségét figyelembe véve igazán méltó helyre került az új WABP!